A Városmajori Jézus Szíve-plébániatemplom a XII. kerületben álló, több elemből álló építészeti együttes, amely a budapesti egyházi művészet és a 20. századi modern templomépítészet kiemelkedő alkotása.
Történeti előzmények és a közösség létrejötte
A Városmajor lakosságszáma a XIX. század végén erőteljesen megnövekedett, a római katolikus hívők pedig mindinkább vágytak egy önálló templomra. Dr. Samassa Adolf államtitkár neje és Kirchner Hermann altábornagy felesége kezdeményezésére a terület lassan kivált az Országúti Ferences Atyák Plébániája és a Krisztinavárosi Havas Boldogasszony Plébánia területéből, és létrejött a Budapest-városmajori Katolikus Egyházközség, mely működését 1918. szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján kezdte meg a Csaba utca 7/b. A közösség az alagsori helyiséget rövid idő alatt kinőtte. A hívek adományai jelentették az építkezés alapját, akik nagyon bőkezűek voltak: sokan családi ékszereket és értéktárgyakat ajánlottak fel, annyira fontosnak találták az új templom ügyét.
Az esztergomi kanonok, Mészáros János Kriegs-Au Emilt nevezte ki vezető lelkésszé 1919-ben, és megbízta azzal, hogy templomot építsen az egyházközségnek. A templom megtervezésére a kápolna-tanácsban is helyet foglaló Árkay Aladár építészt kérték fel. A tervet 1922-ben fogadták el. A telket a főváros adományozta.
A kis kápolnától a nagytemplomig (1922-1933)
Az erdei kápolnának is nevezett kápolna Árkay Aladár terve szerint 1922-23-ban épült fel a Fővárostól adományozott telken (205 m2). A kisméretű, háromhajós templom szentélye egyenes záródású. A templomot 1923-ban plébániává nyilvánították. A templom már szinte megépüléssekor szűknek bizonyult, ezért hamarosan felmerült a bővítés gondolata.
Az új templom tervezését 1927-ben (más források szerint 1928-ban) kezdte meg Árkay Aladár, majd 1932-ben bekövetkezett halála miatt fia, Árkay Bertalan fejezte be. Először egy görögkereszt alakú, kupolás templom szerepelt a papírokon, ez azonban nem valósult meg. A bírálatok hatására Árkay Aladár átrajzolta a terveket, amelyeket fia tovább finomított.
Az 1929-es gazdasági válság után fellendülő építészet egyik legimpozánsabb hazai példája a Városmajori Jézus Szíve-plébániatemplom, hazánk első nagyméretű, modern vasbeton temploma. A modern stílusú, vasbeton szerkezetű háromhajós csarnoktemplom travertin kőburkolású, lapos tetejű épületként 1933-ban készült el, és 1933. június 4-én Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás szentelte fel.
Az épületegyüttes elrendezése és szerkezete
A Budapest-Városmajori Római Katolikus Egyházközség Jézus Szíve plébániatemplom több elemből álló építészeti együttes: a harangtorony, a nagytemplom és a közösségi házként működő kistemplom. A három elemet a templom két oldalán egy-egy félköríves nyílású árkádsor köti össze.
Az egymásba metsződő, különféle méretű álló és fekvő hasábokból szimmetrikusan építkező templom alaprajza téglalapba írható. A templomhajó fekvőhasáb tömegét kétoldalt a mellékkápolnák négy-négy állóhasáb tömbje támasztja. Az épület két hangsúlya - a főhomlokzat és a szentély - a hajó két végén található. A szentélyt toronyszerű állóhasáb hangsúlyozza, melyben öt magas ablaksáv található, eredetileg Árkayné Sztehlo Lili alkotásai.
Külső anyaghasználat és homlokzat
A vasbeton szerkezetet 1938 elején travertin lapokkal burkolták, majd ennek sikerén felbuzdulva az egész épületet kőlapokkal borították be. Ezáltal az épület elvesztette a csupasz, illetve érdesített vasbeton felületekből eredő nyerseségét, és a sima travertin burkolat kiemelte a geometrikus formákból építkező jellegét. A főhomlokzat kapuzatát díszítő angyalok domborművei Ohmann Béla alkotásai.
Belső tér, liturgikus elrendezés és díszítések
A nagytemplom 440 ülőhellyel, másfél ezer hívő befogadására alkalmas teret alakít ki; a meleg sárgára festett falak között karcsú pillérek sora és a mennyezet vasbeton bordázata irányítja a figyelmet a szentélyre és a mögötte magasodó üvegfestményre. A főhajót a szentélytől diadalív választja el, amelyet kétoldalt Pátzay Pál hat-hat apostolszobra díszít.
A szentély másik meghatározó eleme Aba Novák Vilmos által alumínium lapokra festett hatalmas képegyüttesei, melyek Szent Istvánt és a Szent Király alakját ábrázolják; mindkettő 1938-ban készült. A hajó legfontosabb dísze Aba-Nováknak a szentély képeivel egyidőben, 1938-ban festett freskóciklusa, amely a Teremtés hét napját, Jézust, a Boldogságos Szüzet, az evangélisták, próféták és angyalok sorát ábrázolja.
Művészi részletek
- A főhomlokzatot és diadalívet díszítő domborművek Ohmann Béla művei.
- A diadalív két oldalán Pátzay Pál apostolszobrai találhatók; domborművei a román kori szobrászat expresszivitását idézik.
- A jobb oldali mellékoltár Molnár C. Pál festménye, a bal oldali mellékoltár Szűz Mária-képe Kriváchy Szűts Miklós alkotása volt.
- A templom üvegablakai közül az eredetiek közül sok elpusztult a II. világháborúban; ma három rekonstrukció látható: a szentélyablak, a Kálvária- és a Mária-ablak.
Harangtorony és kapcsolódó elemek
A harangtorony tvolabb épült a főtömbtől, mert az alatta húzódó, beboltozott Ördög-árok elkerülése miatt kellett így elhelyezni. A harangtorony, valamint a harangtornyot és a kistemplomot összekötő árkádsor csak 1936-ban valósult meg. A környező épületek közül messze kimagasló, karcsú, nyersbeton hasáb sisakja eltér a megszokottól: Árkay és statikusa szellemesen a torony vázszerkezetének lépcsőzetes elvékonyodását tette láthatóvá.
A második világháború pusztítása és helyreállítás
A második világháború során a templom környezetébe bomba csapódott, jelentős károkat okozva. 1942 szeptemberében a bombatámadás súlyosan megrongálta az épületet; egy bomba éppen a harangtorony és a templom közé hullott, a robbanás nyomán akkora bombatölcsér keletkezett, hogy láthatóvá vált a fedett Ördögárok. A légnyomás elpusztította Sztehló Lili hat üvegablakát, a kőlapok lehullottak a homlokzat nagy részéről és összeomlott a sekrestye.
A vasbeton szerkezet és a harangtorony sikeresen állt ellen a pusztításnak, így a gyorsan elvégzett legszükségesebb javítások után a hívek már 1943-ban újra birtokba vehették a templomot. Az 1965-ig tartó helyreállítások és javítások után a templom teljes belső felújítása 1997-98-ban készült el, majd 2019-2020-ban újbóli rekonstrukción esett át Anthony Gall felelős építész tervei szerint: megújult a tetőszerkezet, a homlokzat, helyreállították a műszaki állagát, és a használati funkcióknak megfelelő átalakításokat végezték el.
Kulturális és közösségi szerep
A kistemplom a nagytemplomhoz csatlakozik, a két épületet félköríves nyílású árkádsor köti össze; a kistemplom a közösségi élet helyszínévé alakult át, míg a nagytemplom a liturgikus tér és az eucharisztia ünneplésének színtere. A kistemplom korábban kulturális rendezvényeknek is otthont adott; Prohászka Ottokár kultúrházként a korszak kulturális, hitéleti és egyházzenei eseményeinek volt a színtere.
Örökség, műemléki védelem és megítélés
A Városmajori Jézus Szíve-templomot méltán nyilvánították műemlékké; a nagytemplom és a kisméretű kápolna a védettség keretében a magyar művészet és különösen az egyházművészet kiemelkedő értékének számítanak. A Városmajorban álló Jézus Szíve templom jeles XX. századi alkotás, a budapesti Bauhaus építészet kiemelkedő példája, amelyet a korai modern vasbeton templomépítészet nemzetközi előképei és a helyi népies hatások együttesen formáltak.
Adatok és szolgálatok
1122 Budapest, Csaba u. A templomban rendszeres szentségimádás van: március 10., június 3., hétköznapokon 7.30-8.00, péntekenként 18.30-19.30, vasárnap 17.00-17.45, elsőcsütörtökönként 17.00-18.00.
Fontosabb műalkotók és alkotások a templomban
- Árkay Aladár és Árkay Bertalan - építészeti tervek és kivitelezés befejezése.
- Béla Ohmann - főhomlokzat angyaldomborművei és Szent Antal-szobor.
- Vilmos Aba-Novák - szentély oldalfalain az alumínium lemezekre festett hatalmas képek és a hajó freskóciklusa (1938).
- Pál Pátzay - apostolszobrok a diadalíven és Szent József oltár.
- Sztehló Lili (Árkayné) - eredeti üvegablaktervek; közülük több az 1942-es bombázás után megsemmisült, napjainkban részben rekonstruálták.
- Molnár C. Pál - Szent Imre oltárkép.